Mikor voltál utoljára teljes egészségügyi kivizsgáláson? A rendszeres szűrővizsgálatok akkor is elengedhetetlenek, ha nincsen semmilyen panaszod. Így megelőzhetők a betegségek vagy korán felállítható a diagnózis, és összességében egészségesebb életet élhetsz.
Hazai kutatások szerint évente több ezer magyar lakos halála megakadályozható lenne, ha többen járnának szűrésekre. De mivel is jár pontosan egy szűrővizsgálat? És milyen gyakran kell beiktatni őket?
Cikkünkben mindenre fényt derítünk.
I. Mivel jár egy szűrővizsgálat és miért olyan fontos?
Egy orvosi kivizsgálás során részletes elemzik az egészségügyi állapotodat. Az orvos megvizsgál fizikálisan, és feltehet kérdéseket a mentális egészségedről is.
Azonosítja az esetedben fennálló lehetséges kockázati tényezőket is, hogy megelőzhesd a betegségeket. Magyarországon például minden évben nagyjából a halálozások 50%-át szív- és érrendszeri betegségek okozzák.
Rendszeres szűrővizsgálatokkal garantálható a hosszabb és egészségesebb élet. Ennek ellenére sokan nem követik az ajánlásokat!
Forrás: State of Health in the EU – Magyarország Egészségügyi országprofil 2021
Ne feledd, hogy néhány dokumentum, például a jogosítvány vagy a fegyvertartási engedély megszerzéséhez is szükség van orvosi vagy sportorvosi vizsgálatra.
II. Szűrővizsgálatok: a kivizsgálások fajtái
Az adatok részletességétől vagy a céltól függően különböző kivizsgálások léteznek:
Alap kivizsgálás. Itt általában a kórtörténet felvétele, fizikális állapot vizsgálata, valamint vizelet- és vérvizsgálat történik. EKG-ra és mellkasröntgenre is sor kerülhet.
Megelőző szűrővizsgálat. Ezzel korai szakaszban felfedezhetőek a betegségek fizikális vizsgálattal és a páciens szokásainak tanulmányozásával. Az orvos az olyan egyszerű jelekből is azonosíthat egészségügyi problémákat, mint a járásod vagy az étkezéseid gyakorisága. Ütemezd be a rendszeres szűrővizsgálatot a háziorvosodnál. Érdemes figyelni, nem hirdetnek-e a közeledben például szűrőbuszos ingyenes szűrést, amivel megspórolhatod a kórházba járást.
Diagnosztikai vizsgálat. Az orvos bizonyos patológia megerősítése vagy kizárása érdekében rendeli el. A megelőző szűrővizsgálat gyakran vezethet célzottabb kivizsgáláshoz.
Teljes orvosi kivizsgálás. A páciens egész testére kiterjedő, teljeskörű vizsgálat. Az olyan változók függvényében, mint az életkor, a nem és a kórtörténet, célzottabb vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Erre érdemes felkészülni. Legyél tisztában a közeli családtagjaid kórtörténetével, hogy megfelelő választ adhass a szakember kérdéseire. Az alapvető szűrőteszteken felül gyakran felmérik a tüdőkapacitást, illetve ultrahangra és stressztesztre is sor kerülhet.
Célzott kivizsgálás. Teljeskörű és átfogó orvosi vizsgálatok, amelyek a test egy adott rendszerére koncentrálnak. Kérhető konkrét probléma esetén, de megelőzés céljából is. Több ezer különböző kivizsgálás létezik többek között kardiológiai, tüdőgyógyászati, emésztőrendszeri, urológiai vagy onkológiai területen. Szükség esetén a háziorvosod ad beutalót a szakrendelésekre, és ott döntenek az elvégzendő vizsgálatokról. Bizonyos életkorod szerint ajánlott szűrővizsgálatokra állami programok keretében személyre szóló meghívót is kaphatsz postai úton.
III. A szűrővizsgálatok gyakorisága életkor szerint
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szűrővizsgálatok gyakoriságát az életkor határozza meg:
40 éves korig 4 évente ajánlott részt venni megelőző szűrővizsgálatokon.
40 és 60 éves kor között 2 évente javasolt meglátogatni az orvosodat.
60 éves kor felett pedig évente ajánlott kérni a kivizsgálást.
Az ajánlások ellenére az egyéni egészségügyi állapottól is függ, hogy milyen gyakran kell szűrővizsgálaton részt venned. Ha van bármilyen krónikus betegséged, genetikai hajlamod, vagy egyszerűen aggódsz valami miatt, habozás nélkül keresd fel a háziorvosodat!
Bizonyos szakembereket gyakrabban kell meglátogatni, hogy az esetleges betegségeket elkerüljük. Az alábbi videóban szerepelnek azok a területek, amelyeket leggyakrabban elhanyagolunk.
IV. Szűrővizsgálatok: hogy néz ki egy vizsgálat?
Egy precíz kivizsgálás általában néhány kérdéssel kezdődik, amelyben az orvos az életkorodról és a szokásaidról érdeklődik.
Általában érintik az étrendet, az alvás minőségét és mennyiségét, az allergiákat, korábbi betegségeket, illetve a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
Fizikális tesztek sorára is számítani kell. Tudod, hogy milyen részei vannak egy kivizsgálásnak? Vegyük át pontról pontra!
1. Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat során megmérik a páciens súlyát, magasságát, vérnyomását és pulzusát. Az orvos gyakran megvizsgálja a páciens nyálkahártyáját, száját és bőrét is.
Meghallgatja a páciens szívét és tüdejét, megtapintja a hasát, megfigyeli az ízületek mozgását és felméri a vérkeringést.
2. Vérvizsgálatok
A teljes orvosi kivizsgálás része a vérvétel is. Ebből megtudhatja az orvos, hogy mennyi triglicerid, glükóz és C-reaktív fehérje található a vérben.
A vérvizsgálat révén a koleszterinszintet is meg tudják határozni, ami segíthet a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, illetve azonosítható a vérszegénység, a cukorbetegség és a szexuális úton terjedő betegségek is.
Ne feledd! Bizonyos esetekben a vérvétel előtt 8-12 óráig nem szabad enni. A dohányzás mellőzése is ajánlott a vizsgálat előtt. Véradáskor számos vérvizsgálatot elvégeznek, emiatt is hasznos néha vért adnod.
3. Mintavétel
Az egészségügyi állapotfelmérés egy másik fontos eszköze a vizeletvizsgálat. Ez alapján megállapítható a vizelet pH-ja, illetve a vese és a húgyutak betegségei.
Talán hihetetlennek tűnhet, de a vizeletünkben mikroszkopikus anyagok jelezhetik a betegségek jelenlétét, ezért nagyszerű eszköz a korai diagnózishoz.
4. Látás és hallás
A hallásvizsgálat során kiderül, hogy van-e halláskárosodásod. Amennyiben igen, fontos tudni a károsodás mértékét, hiszen néhány tevékenység, például a vezetés is veszélyes lehet, ha nem tökéletes a hallásod.
Sor kerülhet beszédértési vizsgálatra, hallásküszöb-mérésre audiométer segítségével, valamint esetenként akusztikus válaszvizsgálatra. Ne ess pánikba: ezek nem jelentenek veszélyt a hallásodra és nem igényelnek felkészülést.
A látásvizsgálat nemcsak az esetleges látásproblémákat tárja fel, hanem a betegségekre is fényt deríthet, de ezt szemorvosnak kell végeznie.
Megvizsgálja a közel- és távollátást, a jobb és bal szemet külön és együttesen is. Előzetes felkészülést nem igényel, de ha viselsz szemüveget, ne hagyd otthon!
5. EKG-vizsgálat
Az elektrokardiográfia a szívműködés elektromos tevékenységét vizsgáló eljárás. Segítségével megállapítható, hogy van-e elzáródás az erekben, illetve szívelégtelenség. A szívinfarktus és más szív- és érrendszeri betegségek feltérképezésében is elegendhetetlen.
Fájdalommentes eljárás, amelynek nincs negatív hatása a testre, szóval aggodalomra semmi ok!
V. Egyéb orvosi vizsgálatok
1. Éves nőgyógyászati vizsgálat
A nőknek javasolt évente nőgyógyászati vizsgálaton részt venni, ahol a méhnyakrák megelőzésére citológiai vizsgálatot is végeznek. Tökéletes alkalom a kérdéseid feltevésére is a fogamzásgátló módszerekről, a szexről vagy a terhességről. Ebből a cikkünkből többet is megtudhatsz a nőknek javasolt szűrővizsgálatokról.
Forrás: A szervezett lakossági méhnyakszűrés részvételi mutatói Magyarországon, Vajda Réka et al. 2022
2. Urológia (prosztata, vastagbél és végbél)
50 év fölött a férfiaknak évente ajánlott az urológiai vizsgálat. A mellrákhoz hasonlóan a prosztatarák is sokkal hatékonyabban kezelhető, ha korán felfedezik.
A szakorvos kérdéseket tesz majd fel a szexuális életedről és a vizelési szokásaidról. A rutinvizsgálatok közé tartozik a pénisz, a herék és a prosztata manuális vizsgálata, utóbbit végbélen keresztül végzik. Ebből a cikkünkből többet is megtudhatsz a férfiaknak javasolt szűrővizsgálatokról.
3. Munkahelyi orvosi vizsgálatok
A munkavállalónak az életvitelével kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnia. Gyakran sor kerül fizikális vizsgálatokra is, ahol ellenőrzik a látást, a hallást, és vizelet- és vérvizsgálatot végeznek.
A kifejezetten fizikai munkavégzést igénylő munkakörökben, vagy ahol speciális egészségügyi kockázat áll fenn, más tesztekre is számítani kell.
Az eredmények bizalmasak és csak a munkavállalóval osztják meg őket.
4. Sportorvosi kivizsgálás
A sportorvosi vizsgálat célja, hogy megállapítsa, ellenjavallott-e egy adott tevékenység. A családi kórtörténet alapján a sérülésekre vagy betegségekre való hajlamot is felmérik.
Az orvos leméri a páciens súlyát, magasságát és testtömegét. Az alapvető életfunkciókat szintén ellenőrzik. Az adott sporttól függően egyéb teszteken is részt kell venned, például az izomerő és a tüdőkapacitás felmérésére.
5. Szűrővizsgálatok: gyermekgyógyászati kivizsgálás
A gyerekek első életévei alapvető fontosságúak a megfelelő fejlődésük érdekében, ezért a szülőknek minden gyerekkori vizsgálatra el kell vinniük a gyerekeket. A védőnők és orvosok elvégzik a szükséges vizsgálatokat, és utóbbiak beadják az adott korban kötelező oltásokat.
Te tisztában vagy vele, mikor milyen oltásokat kell megkapnia a magyar gyerekeknek? Mindenképp kövesd nyomon az oltási naptárat!
6. Szűrővizsgálatok: időskori kivizsgálások
Fiatalkorban is fontos odafigyelni az egészségünkre, azonban az idő előrehaladtával sérülékenyebbé válunk, ezért időskorban még inkább javasoltak a kivizsgálások.
Az ajánlások szerint az időskorúaknak évente egyszer rendszeres szűrővizsgálaton kell részt venniük. Az általános vér- és vizeletvizsgálat, a nőgyógyászati kivizsgálás, illetve az időskorban gyakrabban vagy súlyosabb formában jelentkező betegségek szűrése elengedhetetlen.
A Generali Private Care egészségbiztosítási csomagjai között olyat is találsz, amely évente lehetővé teszi a szűrővizsgálatokon való részvételt. Ha nem tudod, melyik lehetőséget válaszd, bátran fordulj hozzánk tanácsért bármiféle kötelezettség nélkül!
The post A rendszeres szűrővizsgálatok fontossága appeared first on Generali Előrelátók Blog.
